×
1. Gyomázó leesés.
Télben vagy esős napokon a szórásos felület (a testkarka és a külső bőr belső felülete stb.) hőmérséklete túl alacsony, vagy a levegő páratartalma túl magas, így van víz a munkaadó felületén, ami miatt csökken a gyomázó alsó réteg és a munkaadó közötti rögzítő ereje, és könnyen leesik.
Emellett, ha az átfedéses felület, a karka olajos, poros, vagy anyag-egyensúlyhiány van (A anyag túl sok), akkor is csökken a gyomázó réteg rögzítő ereje.
A megoldási intézkedések a következők: mielőtt gyomázást végeznénk, jól kell tisztítani a karka és a bőr felületét, esős napokon, magas páratartalommal rendelkező időszakban próbáljuk elszárítani a vízt a szórásos munkaadó felületről, tépeljük a nyersanyagokat télben, és ha lehet, előmelegítsük a fedéses felületet és a karkát; ha szükséges, növeljük B komponens arányát (vagy csökkentsük A komponens arányát) a reakció gyorsításához és a rögzítő erő javításához.
2. Légy szivárvány.
A légy szivárvány arra utal, hogy a légy testje a formálás után összehúzódik a test körül, ami nagy térképet teremt a légy testje és a test gerinc között, ami befolyásolja a kötési erőt és az zárkózást, és könnyen leesik.
Az oka, hogy télben a anyag viszkozitása növekszik, a folyadékonyság rosszabb lesz, és a légy térfogati összehúzódást érzel a formálási folyamat során.
A megoldás az anyagok és levegő melegítése, valamint a levegő áramlási sebesség (sebesség) megfelelő növelése, hogy az anyagok egyenletesen keveredjenek és gyorsabban reagálnak.
3. Halott buborék.
Halott buborékok azt jelentik, hogy túlságosan sűrű vagy nem fojtott légy alakul ki.
Ez azért történik, mert hiányzik a fojtató ütő anyaga a nyersanyagokban, vagy a hőmérséklet túl alacsony.
A megoldás a nyersanyagok melegítése, a levegő mennyiségének növelése, a képlet alkalmazása, a katalizátor és a fojtató mennyiségének növelése, hogy rövidítsük a reakció időt.
Ha normális hőmérsékleten a konstrukcióban halott buborékok alakulnak ki, akkor lehet, hogy anyag A túl régóta tárolták, és a buborékosító anyag kisevett, ezért részét a buborékosítónak kell hozzáadni anyag A-hoz.
4. A buborék túl ropogós.
Ez főként a nyersanyagok helytelen arányára és komponens B anyagának túlzott használatára vezethető vissza.
A megoldás az, hogy megfelelően csökkentjük anyag B folyási sebességét, hogy csökkentsük az izocianát mennyiségét.
5. A buborék túl puha.
Ellentétben a buborék ropogóságával, ez főként a komponens B anyagarányának alacsonyságával kapcsolatos, ezért megfelelően növeljük komponens B mennyiségét (vagy csökkentjük komponens A anyagát).
